Benedek Tibit nem kell széptevésre oktatni. Udvarlásban (is) kőprofi
2004.08.09. 18:25
2004. július 25. Kiskegyed
Benedek Tibit nem kell széptevésre oktatni. Udvarlásban (is) kőprofi Kiskegyed, 2004.07.25.
Lányok, asszonyok keseregnek: eltűntek a szellemesen udvarló, figyelmes, gáláns lovagok. Vagy mégsem? Sármos fiú, sármos a papa. Benedek Miklóst arról kérdezte a Kiskegyed: miként nevelte férfivá a most újra Magyarországon vízilabdázó Tibort?
-Nem tanítottam udvarolni a fiaimat. Modoruk édesanyjuk nevelését dicséri, én inkább személyes példámmal formáltam őket. Tibor nálam jóval profibb módon nyilatkozik -ám olykor visszalátom, -hallom, -olvasom a vele készült interjúkban saját gesztusaimat, az életről, a szakmáról vallott nézeteimet. Tibor születésekor két éve voltam a pályán, 25 évesen nem voltam pelenkázó papa. Igaz, a nyolc esztendővel később érkező Albert sem sűrűn látott otthon esténként. Viszont nálunk állandóan karácsonyi hangulat uralkodott: mindent megbeszéltünk, sosem erőltettük igazunkat hangos szóval, pofonnal a gyerekekre. Romantikus lényem számára természetes volt -hogy előreengedem a hölgyet, kinyitom neki a kocsiajtót, virágot viszek neki csak úgy. Ma már nem divat virágerdőbe borítani egy színésznő öltözőjét, pezsgőt inni a cipőjéből, kocsikonvojjal várni, mint tettük ezt a '70-es években Medveczky Ilona fellépései után. Pár éve az akadémia végzőseivel konflisokon hajtattunk végig az Andrássy úton a Vajdahunyad várába a bankettre. Schell Juci, Gregor Bernadett, Kamarás Iván azóta is emlegeti... Tibor nem kéri ki a véleményemet párját illetően. Igaz, látszik a szememen, hogy szerelmét sokra becsülöm, a belbecs és a külcsín ritka szép összhangra talált nála -mintha csak én választottam volna. Fantáziája figyelemre méltó. Anno lepedővel kerítette körbe szerelme házát, óriás betűkkel írta rá: szeretlek, aztán jött a szerenád. Hát kell egy ilyen gyereket széptevésre oktatni?
|